Aviva Budapest Antal Vali

 

Aviva nap 2012. június 28.

 

Antal Vali: Hétköznapi mérgek, háztartási vegyianyagok

 

A városligeti előadáson a www.antalvali.com honlapon is megtalálható információk hangzottak el. Így szépen összegyűjtve onnan is másoltam ide anyagokat. Honlap: antalvali.com

http://www.okotars.hu/tudastar/kiadvanyok

http://www.blautech.hu/cikkek/mindennapi-mergek

Ajánlott dokumentumfilm: SICCO

1988-ban (21 évvel ezelőtt!!!) az amerikai OSHA (Occupational Safety & Health Administration) laboratóriumában végeztek egy elemzést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a kozmetikumokban található 3000 leggyakrabban előforduló hatóanyagot.

  • 884 súlyosan mérgező

  • 218 meddőséghez vezethet

  • 314 súlyos biológiai elváltozásokat okozhat

  • 146 rosszindulatú daganatokat okozhat

  • 376 bőr- és szemirritációt okozhat

A bevizsgált anyagok 2/3-a káros hatást gyakorol a szervezetünkre! Azóta ezeket a tényeket több oldalról és többször is alátámasztották a világ több laboratóriumában is, MÉGSEM TÖRTÉNT SEMMI VÁLTOZÁS!!!

A bőrön keresztül ezek az anyagok 2X gyorsabban szívódnak fel. 2011-ig a kozmetikumokba bármit beletehettek, nem volt rá előírás.

Viszont létrehozott a kozmetikai ipar egy sajátos nevezéktant, azért, hogy ne értsük, mi van a flakonban. Lecserélték a kémiai neveket s a közismert neveket is. (Senki nem venné meg ha azt írnák kőolaj, habzó anyag, alumínium, oldószer stb.)

A 60-as évektől kezdve futott fel a kozmetikai ipar. S jól látható, hogy a 70-es évektől elkezdtek emelkedni a daganatos, rákos megbetegedések. Most már nincs olyan ember, akinek a családjában ne lenne sajnos rákos, daganatos beteg.

Viszont a kozmetikumok feleslegesek. Van arckrém, szemránckrém, lábkrém, de miért? Hiszen a bőrünk ugyanaz mindenhol! Régen víz és szappan volt. (jók a kézműves szappanok – minden ami nem bolti!)

OSHA 1988-as vizsgálatának eredményeihez, egy rövid részlet Edward Kennedy szenátor 1997. szeptember 5-én - az akkor hivatalban lévő amerikai elnöknek, Bill Clintonnak - írt leveléből idéznék egy részletet:

"...már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden harmadik alkotóeleme mérgező, mégsem tettünk eddig semmit ..." (Kennedy szenátor hivatalos honlapján a 1997-es, szeptember havi archívumban, Kennedy to Fight Cosmetics Regulations Changes Threatening Women címen volt található a teljes szöveg, nemrég újraépítették a honlapot, és még nem találtam meg az archívumot). Azóta újabb 10 év telt el, de tudtommal még mindig nem tettek semmit.

Miért? Mert Bill Clinton érdekelt az olajiparban. A kozmetikai ipar alapanyaga a benzingyártásból visszamaradt pakura! (nagy üzlet!) Ami olcsó kőolajszármazék. Mindenben benne van!

A krémek nagy többsége nem valódi zsírokat, olajokat tartalmaz, hanem helyette olcsó kőolajat, ami súlyosan károsítja a bőrt. Ha arckrémed vagy testápolód összetevői közt megtalálod a következőket, akkor annak mellőzd a használatát: petrolatum, vaseline, paraffinum liquidum, cera microcristallina, ceresin, mineral oil, petrol wax, ozokerit.

Hogy mi jó a bőrnek? Leghatásosabb a szauna, a gőz-, vagy a forró kádfürdő ( amire télen legalább heti egyszer az egyik zuhanyozás helyett vissza kéne szoknunk), főleg, ha aromaterápiával kombináljuk: 1 liter tejbe (lehet savanyú is!) tegyünk 1 evőkanál olíva olajat, 1 evőkanál mézet, és 7-9 csepp valódi 100%-os illóolajat, vagy illóolaj keveréket.

Megerősödött a reklám ipar is. Olyan nőideált kreáltak ami a valóságban nincs! Rossz nők vagyunk, ha nincs a fürdőnkben legalább 15-30 féle flakon.

Dr. Rózsa Sándor egyetemi tanár és kémikus igen hasznos kiadványára, a „testápoló kislexikon“ című könyvre. Az írás az Ökotárs Alapítvány jóvoltából letölthető (fent megadtam a linket!)

 

A jó krém bőrápoló segédeszköz, ám ki kell emelnünk, hogy a döntő itt is, mint más egészségi kérdésekben, az életmód, elsősorban a táplálkozás (a helyes táplálkozással későbbi hírleveleinkben még sokat fogunk foglalkozni). Aki sok zsírt eszik, ne csodálkozzon, ha az a bőrén is látszik (mitesszerek, pattanások formájában)! A bőr táplálása, építése csakis a vérkeringésen keresztül lehetséges. A legjobb krém mindig a friss főzelékféle, gyümölcs, gabona. A kiegyen súlyozott táplálkozás, a különböző élelmiszerek egyensúlya, az elegendő testmozgás és a friss levegő hatására bőrünk korunknak megfelelően rugalmas, tiszta, és közérzetünk is kiváló lesz.

A fényvédőszerek UV-sugárzás hatására akár rákkeltő vegyületekké is válhatnak. Az intim mosakodószerekben és samponokban található a négy legkárosabb anyag. Merülj el velünk az emulgeátorok és illatanyagok szótárában! Összeállítottuk a kerülendő összetevők listáját az Ammonium alumtól a TEA-Hydrolyzed Proteinig.

 

Íme tehát a kerülendő anyagok:

1. Alumínium származékok:  Főként dezodorokban találhatók. Az izzadást teljesen nem tudják meggátolni, ám gyulladást és allergiát válthatnak ki. Például: Ammonium alum, Aluminium Fluoride, Aluminium Silicate. Újabb kutatások szerint az alzheimer kór kiváltásában is van szerepe. Leállítja a faggyúmirigy működést. Viszont izzadni kell, ez távolítja el a mérgeket. Legfőképpen a fémeket távolítja el az izzadás. Izzadni létkérdés. Érdekes, hogy a 70-es években betiltották az alumínium edényeket és kuktákat a közkonyhákon. Kiderült, hogy kioldódott belőle az alumínium. A kozmetikai iparnak és globálisan is jó, ha használjuk a dezodorokat, mivel a rákos ember éri meg az egészségügynek. Így el tudják adni a drága kemoterápiát! Az alumínium fólia határeset. Rossz, ha sütőbe tesszük. Nem mindegy melyiket használjuk!

2. Kőolaj származékok:  Krémekben, testápolókban, alapozókban vannak. Eltömítik a pórusokat, akadályozzák a bőr méregtelenítését, erősítik a gyulladásra való hajlamot, elvékonyítják a bőrt, s hamarabb öregszünk, mert lelassítják a bőranyagcserét. Jobb, ha a baba popsiját nem kenjük semmivel. Például: Mineral Oil, Paraffin Wax, Liquidum Paraffinum, Petrolatum, Microcristallina Wax.

3. Kémiai fényvédőszerek:  Találhatók napozószerekben, testápolókban, tusfürdőkben. Bár önmagukban nem károsak, de UV-sugárzás hatására rákkeltő vegyületekké válhatnak. Például: Benzophenone, Oxybenzone, Octyl-Methoxycinnamate.

4. Habképzők:  Hab- és tusfürdők, babafürdetők, intim mosakodók, samponok, hajbalzsamok összetevői. Meglepő módon a mosóporok és a samponok mosóaktív anyaga ugyanaz a zsíroldó tenzid, vagyis egy szulfát vagy foszfát származék. Ezek megtalálhatók ipari zsíroldókban, mosogatószerekben és vécétisztitókban is. Leoldják a bőrt, csökkentik az immunitást vagy meg is szüntetik. A bőrre és az egészségre nézve a négy legveszélyesebb anyag: Sodium Lauryl Sulfate (vagy Sodium Dodecyl Sulfate egy idegméreg), Sodium Laureth Sulfate, Ammonium Lauryl Sulfate, Ammonium Laureth Sulfate. A bőr intelligens, s a használat után kb fél -1 órával visszatermeli a természetes zsiradékát, viszont ha sok sok évig használjuk ezeket pl. 10 évig akkor előbb utóbb ez a folyamat megbomlik. (Száraz bőr, pirosodás, ekcéma stb. lesz).

5. Emulgeátorok:  A krém víz és olaj keveréke. Mivel e kettő taszítja egymást, kell hozzá némi „ragasztó“, ez az emulgeátor. Az emulgeátor tehát a víz és az olaj tartós keverékét stabilizálja és emulziót képez. Java részük szintetikus (gliceril-, szorbitán-, PEG-származékok), de vannak természetes anyagok is (lecitinek). Nem szabad elfeledni azonban, hogy az emulgeáló szerek nyitottabbá teszik a bőrt a környezet káros anyagai számára. A legveszélyesebb kozmetikai emulgeátor a Triethanol amine (TEA) s ennek származékai. Például: TEA-C12-C15 Alkyl Sulfate, TEA-Cocoate, TEA-Hydrolyzed Protein. TEA-Lactate.

6. Szintetikus illatanyagok:  Illóolajok, parfümök, amelyek elfedik a termék alapszagát, kellemesen illatosítják a bőrt. Gyakran ezek alapján választjuk ki kedvenc termékünket, viszont ezek az anyagok sokszor allergiás reakciókat is válthatnak ki. Nem az orr érzékeli, hanem az agy ezeket az illatanyagokat. Tehát oda megy. Úgy néz ki, hogy súlyosbítja az autizmust. Az USA-ban csináltak egy kutatást a drogériákban dolgozók között, s kimutatták, hogy csökkent az agyi kapacitásuk, mivel egész nap ezeket az anyagokat lélegezték be. A diszlexiánál és diszgráfiánál kimutatható ezeknek a hatása. Ha valakinek erős migrénes fejfájása van mindig, jobb ha nem használ ilyen anyagokat. A problémásabbak: Amyl Cinnamal, Cinnamil Alcohol, Citral, Eugenol, Hydroxycitronellal, Isoeugenol.

7. Tartósítószerek:  Megakadályozzák a krém romlását. A szintetikus baktériumölők és avasodásgátlók gyakran megterhelik, izgatják a bőrt és allergiát okozhatnak. Viszont ez az egyik legproblémásabb vegyületcsoport. Ami NEM káros, az az Ascorbic Acid (aszkorbinsav, azaz C-vitamin), az Apple acid (almasav) és minden 100%-os illóolaj.

8. Szintetikus színezékek:  Bár nem mindegyik, de többnyire károsak. Abból ismerhetők fel, hogy nevük C.I.-vel kezdődik, majd a betűket hosszú számsor követi. Azért teszik bele, hogy elhiggyjük, hogy a valódi anyag benne van. Lila, hogy levendulát imitáljon, piros, hogy epret. Ráadásul a természetes színezék jóval drágább, mint az ipari, s kevesebb a haszon rajta. A hajfestéknél a sötét színűek nagyon károsak. Jobb a természetes: henna, indigó, cassia.

Ftalátok: A biszfenol-A (BPA) az egyik legelterjedtebb műanyagipari alapanyag, évente hárommillió tonnát gyártanak belőle világszerte, évről évre öt százalékkal többet. Ebből készül az összes polikarbonát és epoxi-gyanta. Ez mit jelent a gyakorlatban? Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) listáján a következők szerepelnek: cumisüvegek, műanyag tányérok, poharak, kancsók, ételtároló dobozok, újratölthető vizes és üdítős palackok (például kiránduló és sportpalackok), ivóvízvezetékek. Az epoxi-gyantát pedig konzervek kibélelésére és a befőttes üvegek fedelének bevonására használják, hogy ne rozsdásodjanak és a bennük tárolt élelmiszer ne szennyeződjön. Ez borítja a fémdobozos üdítők belsejét, az ivóvíztározókat és a fémből készült bortartályokat. De van BPA még a fogtömésekben is. Hogy a háztartásunkban van-e BPA-t tartalmazó műanyag, úgy ellenőrizhetjük, ha megnézzük rajta a háromszögben lévő jelet: ha

  • 3-ast,

  •  7-es vagy

  • PC-t látunk, akkor szivároghat belőle a biszfenol A.

A BPA-val az a gond, hogy hatása túlzottan hasonlít az ösztrogénekéhez. A szervezetbe kerülve leköti az ösztrogénreceptorokat, de valójában persze nem hormon, ettől a szervezet összezavarodik. S mivel a nemi hormonok rengetegféleképpen alakítják a folyamatokat a szervezetben, szinte feltérképezhetetlen, hogyan torzítja fejlődésünket és működésünket. Hogyan védekezzünk ellene?

Ha a munkahelyekre bevitt műanyag edényekben melegítjük az ételeinket, könnyen előfordulhat, hogy egyes műanyag edényekből BPA vegyület kerül ételeinkbe, amelyek később betegségek kialakulásához vezethetnek.
Lehetőség szerint próbáljuk meg elkerülni a műanyagokban történő étel, ital melegítést, és azokból történő étkezést. Az üveg vagy porcellán edényekben történő ételmelegítéssel megelőzhetjük, hogy BPA kerüljön az ételeinkbe.



Mire figyeljünk a kozmetikai szerek vásárlásakor?

Mindenképpen az összetevőkre, ami jó, ha úgy kezdődik, hogy Aqua/Water, mert az vízbázisú készítményre utal. Érdemes tudni, hogy a címkén szereplő komponensek mennyiségük szerinti csökkenő sorrendben szerepelnek. Általánosságban elmondható, hogy minél több tartósítószert tartalmaz egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik. A tiszta növényi alapanyagból álló kozmetikumok romlanak, tehát tartósításra szorulnak. Valamint azt az aprónak tűnő szimbólumot (nyitott tégely) sem szabad figyelmen kívül hagyni, ami a termék szavatosságára hívja fel a figyelmet. Hatósági szabályok szerint egy kozmetikai termék általában 12 hónapig őrzi meg szavatosságát.

 

Tulajdonképpen a mosópor, a mosogatószer, a sampon mind ugyanaz. Különbség az illatanyag, a színezék meg a flakon.

Korpásodás elleni sampon, ami azt ígéri, hogy az első mosás után megszűnik a korpa az ragasztót tartalmaz, így nem hullik le.

Naponta hányszor találkozunk vegyszerekkel?

-reggel felkelünk wc-re megyünk, már a wc csészében is van illatosító, habosító (amit belélegzünk), kezetmosunk folyékony szappannal,( a fenti anyagok mind benne vannak), arcot mosunk (ki mivel) egyből találkozik az anyaggal, krémet teszünk fel, sminket, kezet mosunk, reggelizünk, majd elmosogatunk (a mosogatószerben is benne vannak a fent felsoroltak). Tehát hiába határoznak meg határértéket, azt nem többszöri használatra értik. Ezért a megengedett többszörösével találkozunk.

 

MI KERING A VÉRÜNKBEN?

  • Brüsszel, Belgium – a WWF által szervezett egyik legszélesebb körű európai felmérés

  • A vizsgált 103 vegyi anyag 53 %-át, azaz 55-öt kimutattak a vérmintákból

  • A vizsgált vérmintákban átlagosan 37 vegyi anyag van

  • A legmagasabb szám 43, de még a legkevésbé szennyezett vérű mintaadóban is 33-at találtak

  • 25 olyan káros vegyi anyagot azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne vannak

  • A vizsgált anyagok nagy hányada a kozmetikumokban is megtalálható vegyületek, mint például:

    • ftálsavak (kozmetikai műanyag flakonokból)

    • fluor vegyületek (fogkrémek)

    • antibakteriális vegyületek (fogkrém, dezodor, kézmosók, tusfürdők)

    • szintetikus illatanyagok

 

16 július 2012

 


Aviva Módszer Zala ADÓSZÁM 66765820140
credits